Home

Sumér leletek

Bizonyítékok vannak a sumer leletek között arra, hogy

  1. Bizonyítékok vannak a sumer leletek között arra, hogy földönkívüliek jártak a Földön. Feltárul a múlt, amit ezidáig titkoltak? 1919-ben olyan régészeti ásatásokat végeztek az egykori sumer civilizáció bölcsőjének tekinthető területeken, melyek megdöbbentő eredményekkel zárultak
  2. A leletek száma végtelen. A világ valamennyi nagyobb múzeumában található is belőlük, és talán éppen a nagy darabszám miatt, sokszor méltatlan helyen, például az alagsori raktárban. Ami még érdekessé teszi ezt az időszakot, az, hogy ekkor az istenek rendszeresen jártak a földre, itt uralkodtak, időnként visszaszálltak.
  3. Rejtélyes leletek: Sumér agyagtábla idegenekkel / ~érdekességek, fényörvény, hírek, képek, rejtélyes leletek képek, ősi leletek, rejtélyes leletek.
  4. t helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit
  5. t helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a.

A leletek egyesek szerint a fellelt legkorábbi írásjeleket tartalmazzák, mivel radiokarbon vizsgálatok szerint (amit a környező leleteken végeztek) i. e. 5500 körül keletkezhettek, így kb. ezer évvel előzik meg a legkorábbi ismert sumer agyagtáblák írásait. Éppen ez cáfolja a kapcsolatát a sumer írással, amelyik az uruki archaikus szövegek keletkezésének korában. A leletek világszerte nagy feltűnést keltettek, mivel a C14 radiokarbon vizsgálatok szerint az eddig legrégebbinek tartott, a mezopotámiai Uruk városából előkerült sumér írásnál mintegy ezer évvel korábbiak Ilyen volt: a sumer város. . A sumer társadalom alapvetően városi jellegű volt, azzal együtt, hogy inkább mezőgazdasági alapokon nyugodott, mint iparin. Virágkora csúcsán, i.e. 3.500 - 3.000 körül, a sumer társadalom, városállamok laza halmaza volt, ahol minden város önálló életet élt, saját vezetőkkel, saját.

SUMER civilizáció - végtelen határok maga a valósá

  1. Az Annunaki. Ahhoz, hogy az emberiség eredetének sumér változatát megérthessük, csak egészen kissé kell változtatni gondolkodásunkon. Zecharia Sitchin, aki rengeteget dolgozott azon, hogy a sumér tudás hatalmas halmazát egy egységes, bár szokatlan elméletbe tömörítse, gyakran elmondja, hogyan történt meg vele ez az apró.
  2. A sumér Ur városa, ahol a Biblia szerint Ábrahám született, a gízai piramisokkal egyenlő fontosságú történelmi emlék lehetne egyszer, ha meglenne az erre irányuló politikai akarat - mondták az AFP hírügynökségnek a lelőhelyen dolgozó iraki és külföldi szakemberek
  3. Sumérok magyar földön. Szerző: Jáki Gábor. Print. Hozzászólás. Tartalom. Első rész. Page 2. Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a MAGYAR ŐSKUTATÁS, Buenos Aires, 1972, SUMÉR KÖNYVEK, három részből álló kiadása
  4. Sumér leletek A nemzetközi szakirodalomban nagyon sok elképzelés született ennek az eredetéről, szerencsére a régészeti leletek pontosították az elgondolásokat. Az első régészeti emlék, ahol feltűnik ez a különös madár, a sumér civilizáció, ahol már Kr. e. 3000 körül Lagas istenének a jelképéül szolgált és.
  5. A Sumér Lagasi táblán a gatya viselet Ur - Nansét és családját ábrázoló tábla...és a magyar kanászok bő gatyája. A pecséthenger: Jellegzetes sumér eszköz. Az útvonal elejét a regölyi leletek alapján Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni

Rejtélyes leletek: Sumér agyagtábla idegenekkel - Fényörvén

Ebből következik, hogy rovásírásunk előbb volt mint a sumér, mezopotámiai és egyiptomi írások. 1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza, kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy. A magyarországi sumér jellegű leletek nagymestere MAKKAY JÁNOS székesfehérvári régészünk, aki egyben az ősvallások jeles és eredménnyel dolgozó kutatója, Szegváron, egy ősi ház leégett romjai alatt talált sarlós istent az ősgörög Panteon első férfi istenének véli, Kronosz-idő, isten személyében A régészeti leletek alapján a sumér nők és férfiak már kb. 5000 évvel ezelőtt is festették a szájukat, tehát a rúzs abszolút nem újkeletű találmány. A történelem során elődeink számos érdekes alapanyagból készítettek szájfestéket, például porrá zúzott drágakövekből, okkerből, bíbortetvekből, algákból.

Jövőnk a múltunkban keresendő: Tatárlakai lelet 7000 éves

Művészettörténet - 7. évfolyam. Témák és formák. Régészeti leletek, motívumok. A mezopotámiai neolitikus kultúrák művészete és a sumér művészet. A sumer művészet. A sumer szobrászat. A sumer művészet. Áttekintő. Módszertani ajánlás A könyv, amelyet az olvasó kezébe vesz - mint már a címe is sejteti -, nem mindennapi érdeklődésre tarthat számot.||||Bemutatja benne a szerző, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi stb. szaktudományos módszerekkel föltárt leletek és szövegek olyan korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz, de sok esetben több, mint ezer évvel. Művészettörténet - 7. évfolyam; Témák és formák. Régészeti leletek, motívumok. A mezopotámiai neolitikus kultúrák művészete és a sumér művésze

15,000 éves rovásírás. A glozeli kövek becsült kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, viszont abban az időben még nem létezett írás. Ezért csak egy kis múzeumban porosodik az egyébként érdekes lelet Szegvár - Tűzköves vidékén találták meg a magyar ősműveltség egyik legnagyobb lelőhelyét, melynek feltárt része 11 hektár. A magyar múltnak ezt a szakaszát Tiszai műveltség néven tartja számon a régészet. A Szegvár - Tűzköves környéki leletek kora kb. 5600 - 7000 év A SUMÉR HITVILÁG ÉS A BIBLIA című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék megtudni, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi szaktudományos módszerekkel feltárt leletek azokról a korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz vagy ezer év múlva kerültek. Sumér nyomok Erdélyben. Részletek. Találatok: 13641 Az akkori akadémiai címeket - mint a politikai hatalom nyomása alatt élő magyarság történetében annyiszor - , nem annyira a tudás, hanem a mindenkori hatalom tányérnyalói tehetség alapján osztogatták. Bár nem szándékom megsérteni és leértékelni a mindenkori.

Sumér nyomok Erdélyben (Torma Zsófia) Nyelv: Magyar. Letöltés | Olvassa el itt . A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az erdélyi jelek. Szeretettel köszöntelek a Az Őshaza Himnuszának kedvelői közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.. Ezt találod a közösségünkben Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal [NU 11.BUR].LA KI vagy [ŠIR.BUR].LA KI, raktárváros, Lagaš KI ≢⁓↷↠, vagy ⋓⁓↷↠ akkádul: Nakamtu) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén. Mai neve el-Hiba, s Irakban található. Lagas már az i. e. 4. évezredtől lakott település volt Az iraki miniszter rámutatott az ősi sumér szövegekre és Samuel Kramer orosz kutató munkájára, aki kiterjedt vizsgálatokat folytatott a sumér civilizációval kapcsolatban. (1) Iraq Transport Minister: Sumerians built world's first airports & flew spaceships from southern Iraq to discover other planets (5000yrs ago) pic.twitter.com. Több mint 17 ezer lopott régészeti leletet adtak vissza Iraknak - Ilyen nagy számú, Irakból külföldre csempészett műkincs visszaszolgáltatására még nem volt példa - közölte Hasszán Nazim iraki kulturális miniszter.

Sumér nyomok Erdélyben Torma Zsófia. HERMIT KÖNYVKIADÓ BT., Megjelenés: 2018. február 02. Könyv Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket. A leletek egyesek szerint a fellelt legkorábbi írásjeleket tartalmazzák, mivel radiokarbon vizsgálatok szerint (amit a környező leleteken végeztek) i. e. 5500 körül keletkezhettek, így kb. ezer évvel előzik meg a legkorábbi ismert sumer agyagtáblák írásait. Éppen ez cáfolja a kapcsolatát a sumer írással, amelyik az uruki archaikus szövegek keletkezésének korában. Karakteres, határozott arcvonások jellemezhették őket. A férfiak átlagos magassága 170 cm-t körüli. Az ubaidi csont leletek megegyeznek a hasonló korú Eriduból, Kishből, Urból származó maradványokkal és mindezek megegyeznek a későbbi sumér leletekkel, ami durván ellentmond az ubaid-elméletnek (ubaid mint nem sumér kultúra)

De még szenzációs leletek és rejtélyek várnak a mélyben felfedezésre várva. A Sumérok. A sumérok egyszerűen Kalam-nak (Bőség Kapuja vagy a Szeretett) Ez volt a Sumér reneszánsz, avagy az Uruki V. dinasztia, alig 7 évig tartó uralma, majd Ur III. dinasztia következett picit több mint 100 évig A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit, majd. Dr.Zakar András - A sumér hitvilág és a biblia (letöltés pdf-ben). Amennyiben a fenti link nem működik, vagy a keresett könyvet nem találja, kérjük, jelezze felénk az Olvasószolgálaton keresztül!. A támogatást előre is köszönjük minden felhasználó nevében

A szabir nép valaha egy Szubartu nevű területen élt Mezopotámiában. Eredetük ismeretlen, csak annyit lehet róluk tudni a sumér agyagtálákból, hogy léteztek és az írott történelem előtti időkben népesítették be a Folyamközt. A sumérok, akiknek eredete nem kevésbé mitikus és kérdéses, egyszerűen ott találták őket a Tigris és az Eufrátesz vidékén Titokzatos régészeti leletek Egyre több jel mutat arra, hogy több százezer, sőt millió évvel ezelőtt is éltek már civilizált emberek a Földön. Jó néhány olyan régészeti lelet került elő, amely több millió évvel ezelőtt élt értelmes, olykor a mainál is fejlettebb lényekre utal.

visz a víz sodor: Lukszús kurvák buzeráns politikusok

A Sumér Hitvilág és a Biblia. A könyv, amelyet az olvasó kezébe vesz - mint már a címe is sejteti -, nem mindennapi érdeklődésre tarthat számot. Bemutatja benne a szerző, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi stb. szaktudományos módszerekkel föltárt leletek és szövegek olyan korai vallási. A sumér civilizációban kitüntetett szerepet kapott a vizek szabályozása, ésszerű hasznosítása. A víz tiszteletét és fontosságát az is mutatja, hogy a sumér vallásban kezdetben két isten létezett, Apszú, az édesvíz, és Tiámat a tenger istene, majd a kettőjük egyesüléséből született a többi isten A sumér birodalomban hatalmasat fejlődött a kézműipar, valamint a mérnöki és csillagászati tudomány, a matematikai és mértani ismeretek. A régészeti leletek között akadnak réz és bronz szerszámok, fegyverek, edények, hajó modellek, hangszerek (például a Sub-ad királyné sírkamrájából előkerült hárfa), továbbá. Könyv ára: 2375 Ft, Sumér nyomok Erdélyben - Torma Zsófia, Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatá Torma Zsófia - Sumér nyomok Erdélyben Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk.Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az erdélyi jelek.

A régészeti leletek nem hazudnak - ősi rovásírásun

Tatárlakai lelet - Wikipédi

Ez a négy jel sumér ékírás, és az Atyaistent jelenti, ahogy ők hívták, az Anut. A másik ilyen jelentős bizonyíték a tatárlakai amulett, ami 5500 éves, míg a sumér leletek csak 5000 évig mennek vissza, tehát a tatárlakai amulett 500 évvel idősebb Torma Zsófia - Sumér nyomok Erdélyben leírása . Szerző: Torma Zsófia. Kiadás éve: 2018. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer-akkád és az. Több mint 17 ezer régészeti lelet tért vissza kedden Irakba az Egyesült Államokból egy páratlan restitúcióban. Ilyen nagy számú, Irakból külföldre csempészett műkincs visszaszolgáltatására még nem volt példa - közölte Hasszán Nazim iraki kulturális miniszter. A nagy.

Sumér nyomok Erdélyben. Torma Zsófia. Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk. Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető. temetett országáról. A leletek egyidősek-ha nem öregebbek? - és azonosak a babilóniai sumér kultúra leleteivel Sok sumérológus véleménye szerint ez a belső-ázsiai ország, Kangkü lehetett a mezopotámiai Suméria népének őshazája. (Hommel, Falkenstein, Varga Zs. stb.) Elannyira, hogy a délr régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi stb. szaktudományos módszerekkel föltárt leletek és szövegek olyan korai vallási tanításokról, melyek csak több száz, de sok esetben több, mint ezer évvel később kerültek be az ószövetségi szentírás szövegébe. Rávilágít főként a sumér

A világ első női régészeként tartják számon a magyar Torma Zsófiát - Nem a te hibád, ha nem hallottál még róla: ma már, amikor a legtöbb régész nőnemű, el sem tudjuk képzelni, mennyire nehezen boldogultak annak idején A mai Irak területén lévő sumér városállamot a Cambridge-ben geológiát végzett William Kennett Loftus 1849-ben fedezte fel, majd 1850 és 1854 között ő vezette a terület első feltárását is. A Bagdadtól 250 kilométerrel délre fekvő várost i. e. 3500-ban alapították A leletek jelenleg a kolozsvári Történelmi Múzeum gyűjteményében találhatóak [1-3]. 1. ábra - A közel 7500 éves ~6,6 cm átmérőjű és ~2,1 cm vastagságú kör alakú alsótatárlakai agyag korong írásos oldalának színes fényképe a kolozsvári Történelmi Múzeum gyűjteményéből [4] Ádám és Éva élete. A Tóra szerint Ádámot a föld porából teremtették, a Talmud ezen túlmenően azt is leírja, hogy először iszapból összetapasztott gólem volt. Tabari, a korai iszlám kommentátor, további részleteket közöl a zsidó hagyományokra hivatkozva. Tabari feljegyzi, hogy amikor elérkezett Ádám teremtésének.

Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődei reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska hirdeti. A tatárlakai leletek kultúrtörténeti jelentősége mégis túlszárnyalja valamennyi vetélytársát A leletek világszerte nagy feltűnést keltettek, mivel a C14 radiokarbonvizsgálatok szerint 6500 év körüli írások, melyek az eddig legrégibbnek tartott mezopotámiai Uruk városából előkerült sumér írásnál mintegy ezer évvel korábbiak A külföldre csempészett leletek utáni hajsza azonban ezzel nem ért véget, az iraki kulturális miniszter szerint még több ezer illegálisan kivitt régiség vár visszaszolgáltatásra. Irakban ugyanis tízezernél több régészeti lelőhelyet tartanak nyilván, a többségüket azonban nem őrzik 39 évvel ezelőtt, 1981-ben egy munkatársam, aki ismerte a rovásírás és a sumér- magyar rokonság iránti elkötelezettségemet*, örvendezve nyújtotta át a kecskeméti Forrás c. hogy a leletek a múzeum mely részében találhatók, az alkalmazottak azt a feleletet adták, hogy jelenleg Németországban vizsgálják őket

E régészeti leletek felszínre kerülése megerősítette azt az elvet, mely szerint a Kárpát-medence és a sumér föld között bizonyítható kapcsolat állt fönn. Mint mindig, úgy ez alkalommal is jött a ködösítés; ezúttal M.S.F. Hood és társai voltak, akik nem tudták elviselni azt a tényt, hog Sumér kenu-ábrázolás. Bármerre is járunk régészeti leletek nyomában, Ausztráliától a Csendes-óceán partjáig, más anyagból ugyan, de nagyon hasonló alapvonásokkal építették a különböző népek ősei ezeket a csónakokat. És az ősi formák a mai modern kenukon is tetten érhetőek Madár és kígyó jelképek együttes előfordulását találjuk a következő képeken. Képességfejlesztés, képi gondolkodás; A serleg, a szűz(nemzés) illetve az örök élet jelképe is gyakran feltűnik. Régészeti leletek, címerek, az emberi agy felépítése, kultúrák összefüggései. Thoth nevei: Asten, Isten, Astes, Astennu és Isdes; Sólyom: a képi gondolkodás.

A MAGYAROK LEGRÉGIBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB KINCSE - Árpádtól

Valamint nem szempont, hogy milyen álláspontot foglal el a könyv a leletek hovatartozását illetően, a lényeg, hogy látni lehessen őket. Ha mégis van esetleg olyan, ami nem mindenben az itthoni hivatalos álláspontokat tükrözi, hanem összehasonlít pl hun és magyar,stb. leleteket, azt előnyben részesíteném Sumer művészetnek nevezik ókori Mezopotámiában a korai dinasztikus korban és az úgynevezett sumer reneszánsz idején készült műalkotások összességét. A korai dinasztikus kor három fázisát különböztetik meg. Az első egy meglehetősen hosszú, kétszáz éves időszak volt i. e. 2900 és i. e. 2700 között

Magyar rovásírás leletek megfejtései és képei - 101Magyar rovásírás leletek 1

Attól még, hogy lóra ülsz, nem lesz belőled se szittya, se sumér - A magyar őstörténet mindig is ki volt téve a politika érdeklődésének - Magyarokról, hunokról, 1100 évvel ezelőtti migránsokról Sudár Balázs történészt, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetőjét kérdeztük Összecserélt leletek? Figyelt kérdés. Mi a film címe? Egy nő leleteit összekeverik és kiderül, hogy rákos, ezért elmegy Karlovy Varyba és elkölti az összes pénzét. A film végén persze kiderül, hogy a lelelteket összecserélték. #film #lelet #Karlovy Vary. 2018. ápr. 21. 17:3

Libri Antikvár Könyv - Könyv ára: 2500 Ft, Sumér nyomok Erdélyben - Torma Zsófia, Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. - Szászváros 1899. november 14. A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek né A grafikákon is a sumér, ékírásos táblák, leletek misztikáját, képi világát igyekszik megörökíteni és a mai kor embere számára közelebb hozni. Továbbá a művésznő igyekszik természetközeli módon bemutatni benyomásait az alkotásait szemlélők számára tudtuk meg dr. Nagy Imrétől

Ilyen nagy számú, Irakból külföldre csempészett műkincs visszaszolgáltatására még nem volt példa - közölte a tárcavezető. A régészeti leletek többsége mintegy négyezer éves, köztük van az ékírásos Gilgames Álomtábla, a legrégebbi irodalmi emlék, amely a sumér Gilgames-eposz részletét őrzi. A kincseket Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő repülőgépén. A Kr. e. 2300-2200-ból származó majkopi fejedelmi sírokban minden átmenet nélkül lép fel a magas fejlettségű mezopotámiai sumér fémkultúra, párosulva az Alaca Hüyükben talált bronz- és nemesfém leletek szintén mezopotámiai eredetű típusaival. A bevándorlási elmélet, és a sumérok autochton voltának elmélete ( azaz, hogy ők Dél-Mezopotámia őslakói) hívei közötti vita a sumér probléma. Ami a régészeti leletek közötti különbséget illeti, a sumérok autochton voltának hívei azt állítják, hogy a régebbi rétegekből származó leletek a későbbiek.

Ilyen volt: a sumer város - végtelen határok maga a valósá

Az Annunaki - Rejtélyek sziget

e szövegek legalább 5-6.000 évvel ezelőttiek, sumér intelmek! Ebből a kétségtelen tényből két következtetést vonhatunk le. a. Ez a gondolkodásmód az őskultúra gondolkodásmódja. b. Mivel az időbeli sorrend nem cserélhető fel (ismétlem: az időbeli sorrend nem cserélhető fel), megtehetjük azt a kétségtelen. Magyar rovásírás leletek 1. Egészen különböző kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely- magyar írása különös. A Lélek, a számomra korábban ismeretlen rovásjelek irányába vezetett, hogy szembesüljek a nyelvészek és sumer kutatók tanácstalanságával - többnyire A radiokarbonos vizsgálatok szerint 7500 évesek, ami azt jelenti, hogy a ma ismert sumér agyagtáblák készítésétől is 1000 évvel korábbiak. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor találunk itt egy vinca-tordos kultúrát is 6-7000 évvel ezelőtt, méghozzá vitatott időbeliséggel Gőzerővel folyik az iraki régészeti leletek csempészete. Amerikai katonák egy tucat régészeti leletet, köztük egy legalább ötezer éves tárgyat foglaltak le egy bagdadi razzia során. Ugyanakkor a csempészek lefülelése szinte mindennapos a jordániai vámőrök gyakorlatában. Az amerikai középső parancsnokság július 10-i.

A piramisokkal vetekedhet a sumérok ősi városa » Múlt-kor

Nem ott, nem akkor és nem úgy, ahogy gondoltuk - új magyar őstörténet (2. rész) Sudár Balázs történész, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának vezetője (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu) Nem ott, nem akkor és nem úgy, ahogy gondoltuk - új magyar őstörténet (2. rész) Vésey Kovács László. 2017-01-08 A világ legkülönfélébb részein bukkannak fel önjelölt kutatók, de egyetemi tanárok is, akik hol szolid, hol gyermekesen naiv és tudománytalan tények-re hivatkozva igyekeznek valószínűsíteni - nyelvtörténeti egybevetések és régészeti leletek összehasonlítása révén - a sumér-magyar rokonságot

Video: Sumérok magyar földö

Jövőnk a múltunkban keresendő: Tatárlakai lelet 7000 éves

A kétfejű sas eredete Alfahír - Főoldal Alfahí

A leletek világszerte nagy feltűnést keltettek, mivel a C 14 radiokarbonvizsgálatok szerint 6500 év körüli írások, melyek az eddig legrégibbnek tartott mezopotámiai Uruk városából előkerült sumér írásnál mintegy ezer évvel korábbiak. A vizsgálatok szerint a korong helyi homokos agyagból készült, és a jelek. A sumér társadalom fejlett öntözéses mezőgazdaságot hozott létre csatornarendszerekkel, amelyeket feltehetően áthidaltak. Régészeti leletek és dokumentumok hiányában e korai sumér hidakról jóformán nincs információ. Azonban az írásos emlékek megjelenése (cca. i. e. 3500.

Magyar rovásírás leletek 2Szúza – Wikipédia

Számos iráni és külföldi szakember szerint a feltárt leletek arról árulkodnak, hogy a Dzsiroft civilizáció valószínűleg ugyanolyan hatalmas volt, mint az ókori sumér és mezopotámiai kultúra. Madzsidzadeh elmélete szerint Dzsiroft nem más, mint az ókori Aratta városa, amelyet virágzó civilizációként festenek le a. Annyira mégsem lehetett rossz az az uborka, mert egyes források szerint legalább ötezer évvel ezelőtt már termesztették is Észak-Indiában és Nepálban, innen jutott el a sumér városállamokhoz, majd a görögökhöz és később a rómaiakhoz is. Olyan népszerű volt, hogy még a Gilgames-eposzban is említik, igaz, a magyar fordításban - legalábbis uborka néven. Régészeti leletek is bizonyítják, hogy valóban atomtámadásról volt szó; ezek szerint a városokhoz közeli települések Kr. e. 2040 körül hirtelen több évszázadra elnéptelenedtek, valamint a Holt-tengerhez közeli források vize még ma is káros mennyiségű radioaktív sugárzást bocsát ki. A sumér szövegek ennél.