Kémiai kötések. A kémiai kötés az atomok között molekulák vagy más atomcsoportok létrejöttekor kialakuló kapcsolat. Fajtái: elsőrendű kötések: ionos kötés, kovalens kötés, fémes kötés. másodrendű kötések: van der Waals- kötés, hidrogénkötés A kémia kötések lehetnek elsőrendűek vagy másodrendűek. Az elsőrendű kötések három fajtája: ionkötés, kovalens kötés és fémes kötés. A másodrendű kötések (molekulák között fellépő gyenge kölcsönhatások) is háromfélék lehetnek: hidrogénhíd kötés, dipól-dipól kölcsönhatás vagy diszperziós kölcsönhatás
A kémiai kötések között vannak elsőrendűek és másodrendűek is, és azokon belül is többféle kötés létezik. Az elsőrendű kötések fajtái a következők: kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés. A másodrendű kötések fajtái: hidrogénkötés, dipólus-dipólus kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás Kovalens kötés létesítésekor ez az egyetlen elektron vesz részt a kovalens kötés kialakításában. A proton a többi kationhoz képest igen pici, ezért a pozitív töltés sokkal erőteljesebben érvényesül, mint amikor ugyanekkora töltés egy jóval nagyobb méretű kation felületén oszlik szét A diszperziós kötés kialakulásának annál nagyobb a valószínűsége, minél nagyobb méretű a részecske elektronfelhője, minél több az elektron benne. Ez a vonzóerő a kisebb méretű molekulákat (pl. H 2, N 2, CH 4) csak nagyon alacsony hőmérsékleten, csekély hőmozgás ellenében tudja összetartani, míg a nagyobb méretű molekulákat (pl. CCl 4 és I 2) már 25 °C-on is. Témakörök A kémiai kötés Kémiai részecskék (atom, ion, molekula) között létrejövő elektrosztatikus vonzás. Két típusa van: Elsőrendű kémiai kötések, melyek atomok, vagy ionok között jönnek létre és molekulákat tartanak össze. Másodrendű kémiai kötések, molekulák között jönnek létre és halmazokat tartanak össze
Másodrendű kémiai kötések. 1. Foglaljuk össze és ismertessük a másodrendű kötéseket! A másodrendű kémiai kötések jóval gyengébb kapcsolódást jelentenek, mint az elsőrendű ionos, a kovalens vagy a fémes kötés. 2. a) Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban A másodrendű kötések A megismert elsőrendű kötések, az ionos, a kovalens és a fémes kötés kötési energiája nagy ( 80 − 850 k J m o l ) . A molekulák között működnek ennél lényegesen kisebb kötési.. Másodrendű kötések A másodrendű (más néven van der Waals) kölcsönhatások molekulák között ható, az előzőeknél gyengébb kötések. A diszperziós, a dipólus-dipólus kölcsönhatás és a hidrogénkötés tartozik ide. Azt, hogy egy kovalens vegyület halmazán belül az előbbiek közül melyik kötés lesz Másodrendű kötések. A másodrendű (más néven van der Waals) kölcsönhatások molekulák között ható, az előzőeknél gyengébb kötések. A diszperziós, a dipólus-dipólus kölcsönhatás és a hidrogénkötés tartozik ide. Azt, hogy egy kovalens vegyület halmazán belül az előbbiek közül melyik kötés lesz a meghatározó. A másodrendű kötések - Kémia 9. - - Mozaik Digitális Oktatás Kémiai kötések, anyagi halmazok A másodrendű kötések A megismert elsőrendű kötések, az ionos, a kovalens és a fémes kötés kötési energiája nagy ( 80 − 850 k J m o l )
Elsőrendű kémiai kötés: Kovalens. Fémes. Ionos. a,. kovalens kötés: közepes vagy nagy elektronvonzó képességű atomok között jön létre. A kapcsolódó atomok elektronokat tesznek közössé. A közös elektron-pár (vagy elektronpárok) mindkét atomhoz tartozik, egyidejűleg két atommag vonzása alatt áll. A kovalens. Arial Times New Roman Alapértelmezett terv Microsoft Equation 3.0 Kémiai kötések 2. dia 3. dia 4. dia 5. dia 6. dia 7. dia 8. dia 9. dia 10. dia 11. dia 12. dia 13. dia A kovalens kötés szimmetriái 15. dia 16. dia 17. dia Delokalizált kötés: 19. dia 20. dia 21. dia DATÍV KÖTÉS Datív kötés fajtái: Kovalens molekulák térbeli. Hidrogénkötés, dipól-dipól kötés és annak változatai.) Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki. Ezek lehetnek elsőrendű (vagy elsődleges) és másodrendű (vagy másodlagos) kémiai kötések. Vegy
Play this game to review Chemistry. Az alábbiak közül melyik másodrendű kötés? Preview this quiz on Quizizz. Az alábbiak közül melyik másodrendű kötés? Másodrendű kötések és molekularács. DRAFT. 9th - 12th grade. 0 times. Chemistry. 0% average accuracy. 19 hours ago. csillag2000_12961. 0 A messze legerősebb másodrendű kötés a hidrogénkötés. Ez esetben a hidrogén egy viszonylag nagy elektronegativitású atomhoz kapcsolódik (fluor, oxigén vagy nitrogén), amely olyannyira leszívja róla a kötő elektronpárt, hogy lokálisan pozitív töltésű lesz. Ez aztán képes vonzódni a másik molekula F, O vagy N atomján.
A hidratáció a szolvatáció egy speciális esete, az a folyamat, amelyben a szabad ionokból vagy molekulákból hidrátburokkal körülvett ionok, illetve molekulák jönnek létre. A hidratáció során a hidratálódó részecske köré vízmolekulákból álló burok épül. Az oldott anyag és az oldószer között létrejövő másodrendű kémiai kötések (dipólus-dipólus, ion. Másodrendű kémiai kötések, Oktató tabló, mely részletesen bemutatja a másodrendű kémiai kötéseket., Iskolaellátó.h MÁSODRENDŰ KÉMIAI KÖTÉSEK Dipólus-dipólus kölcsönhatás A dipólus-dipólus kölcsönhatás a molekulavonzás -vagy más néven a másodrendű kötések - egyik típusa. Létrejöttének oka az ún. orientációs effektus, ami az állandó jellegű dipólus molekulák között fellépő vonzásból adódik Kovalens kötés Másodrendű kémiai kötések: 1.Diszperziós kötés 2.Dipól-dipól kötés 3.Hidrogénköté Tedd sorba az alábbi vegyületeket a köztük lévő másodrendű kötés erőssége alapján! Kezdd azzal, ahol leggyengébb a másodrendű kötés erőssége
másodrendű (szekunder) elsőrendű C-H kötés enyhén poláros, de a molekulák szimmetriája miatt a töltéseloszlás egyenletes). •Apoláros oldószerekben oldódnak, egymással elegyednek. •Vízben nem oldódnak, kisebb sűrűségük miatt a víz felszíné kémiai kötés: a különböző atomok kapcsolódási módja. Az elsőrendű kötések, nagy energiájú, stabil kémiai kötések; ide tartozik az ionos kötés: elektromos töltésű ionok keletkezésével jön létre, az el Van még egy fontos különbség az elsőrendű és másodrendű kötések között, ezt többnyire tudják is a diákjaim, nevezetesen, hogy a másodrendű kötés erőssége tizedrésze az elsőrendű kötés erősségének. Valahogy nem veszem észre, hogy tőlünk, óraadóktól kevesebbet várnának el a vezetőink, mint a többi. Olyan másodrendű kémiai kötés, amelyben a két molekulát hidrogénatom kapcsolja össze Kémiai kötés nek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki Kötéstípusok, elektronegativitás Kémiai kötések : atomok. Az elsőrendű kötések kötési energiája (10 2-10 3 kJ/mol), vagyis a felbontásához ekkora energia szükséges. A másodrendű kötések. Az elsőrendű kovalens kötéssel létrejövő molekulák között működő erők azok, amelyek a halmazszerkezetet kialakítják. Kötési energiájuk csak töredéke az elsőrendű kötésekének
Másodrendű kötések, molekularács. február 6, 2021 február 6, 2021. Az anyagi halmazok atomokból, ionokból, molekulákból vagy ezek kombinációiból állhatnak. Fizikai és kémiai tulajdonságaikat az őket alkotó részecskék tulajdonságai és a részecskék között lévő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok elsőrendű. Magas (erős kovalens kötések) Változó (változó erősségű fémes kötés) Ált. Alacsony (gyenge másodrendű kötések: Standard halmazállapot: Szilárd: Szilárd: Szilárd (kiv. Higany) Gáz, folyadék, szilárd (a molekula méretétől és a másodrendű kötés típusától függ) Keménység: Viszonylag nagy: Nagy: Változó: Kics A másodrendű kötések esetén két-két megfelelően választott példán keresztül értelmezze a kötések erőssége közötti különbséget! 16. Az ionrácsos és a fémrácsos kristályok összehasonlítása 17. Anyagi halmazok, halmazállapotok, rácstípusok: Jellemezze a gáz-, a folyadék és a szilár polarizálóképessége miatt a kötés átmeneti jellegű az ionos és a kovalens kötés között. 2. Az (SiO 4)4- tetraéderek vagy közvetlenül, közös oxigéneken keresztül, vagy különböző (ún. másodrendű) kationok segítségével kapcsolódnak össze. Ezek
másodrendű kötések következménye a polimerek nagy hőtágulási együtthatója is. A szabad térfogatba kisebb molekulák tudnak bediffundálni (pl. oldószer, víz, lágyítószer), amely a polimer nedvességfelvételéhez vezethet, de adalékokkal történő lágyítást és oldószerrel történő duzzasztást ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés Gondolkodási művelet -és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. Értse mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát. Tudja a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. Másodrendű kémiai kötések Kulcsfogalma kovalens kötés, a molekulapolaritás, a másodrendű kémiai kötések. A molekulapolaritással, illetve a kémiai kötésekkel összefüggő tulajdonságok: olvadáspont, forráspont, halmazállapot, oldódás. Kémiai reakciók: égés, redoxi- és sav-bázis reakciók. 3. A széncsoport elemei és vegyületei A szervetlen és szerves anyago Értelmezze az ionkötés és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. Értse mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát. Tudja a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. Másodrendű kémiai kötések Kulcsfogalmak diszperziós kölcsönhatás, dipólus. másodrendű kötések. Elsőrendű kémiai kötések Az elsőrendű kémiai kötések közvetlenül az atomok között alakulnak ki. Három fajtáját különböztetjük meg: ionos kötés fémes kötés kovalens kötés Fémes kötés A fémek olyan tulajdonságai, mint hogy vezetik az áramot és a hőt, valamint hogy szürké
Hatatomos molekulák a). 2. a) Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H 2 - diszperziós kötés, O 2 - diszperziós kötés, SO 2 - dipólus-dipóluskötés, CO 2 - dipólus-dipóluskötés, NH 3 - hidrogén kötés; b) Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú Elsőrendű kémiai kötés. Redukció Ellentétes töltésű ionok vonzása Ionos kötés Oxidáció Másodrendű kémiai kötés Pozitív Semleges Kation Negatív Anion Kapcsolat molekulák közöt Az op. tehát annál kisebb, minél gyengébbek a másodrendű kötések, minél kisebb a moláris tömeg. 3' Önkéntes csoportalkotás érdeklődés, motiváltság alapján A KOVALENS KÖTÉS. MOLEKULÁK, MOLEKULARÁCS. Title: kovalens_kotes_molekula Author: Keglevich Last modified by: Keglevich Created Date: 2/9/2021 7:34:37 PM Document presentation format: Diavetítés a képernyőre (4:3 oldalarány) Other titles
A) σ-kötés B) π-kötés C) Mindkettő D) Egyik sem 1. Másodrendű kötés. 2. Létrejöhet datív módon is. 3. Tengelyszimmetrikus. 4. A N-atom képes kialakítani. 5. A F-atom képes kialakítani. 6. A CO molekulájában 1 db van belőle. 7. Minden molekularácsos anyag halmazában megtalálható. 8. A gyémántban a rácsot összetartó. Sorolj fel legalább hármat!, Milyen másodrendű kötéseket ismersz?, Melyik a legerősebb másodrendű kötés?, A poláris molekulák között milyen másodrendű kötés alakul ki?, A hidrogén molekulák között milyen másodrendű kötés alakul ki?, Mond példát lineáris alakú molekulára!, Mond egy példát V alakú molekulára!
A másodrendű kötések (főleg a hidrogénkötés) nagyon fontosak a biológiai fontosságú vegyületek (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak stb.) szerkezetének kialakításában is Hidrogénkötés fogalma. 2. Hasonlítsuk össze a hidrogénkötés erősségét. a, az elsőrendű kötésekhez viszonyítva; Mivel a hidrogénkötés is másodrendű kötés, ezért érvényes, hogy a másodrendű kötésekre jellemző, hogy általában sokkal kisebb erősségűek, mint az elsőrendű kémiai kötések A hidrogénkötés kialakulására főként akkor nyílik lehetőség, ha. Címkék. kristályrács, rács, molekularács, ionrács, atomrács, fémrács, szilárd, amorf, kristályos, rácsenergia, jód, víz, grafit, kovalens kötés, ion. A másodrendű kötés fogalmának kialakítása Jól ismert - molekulák alkotta - anyagok képeit nézegettük meg, kiemelve néhány tulajdonságukat. Saját készítésű flash animációt. C módosulata, hatszögeket alkotnak, kovalens kötés tartja össze őket, atomrácsos tulajdonság: magas olvadáspont fémrácsos tulajdonság: delokalizált elektronok a C atomok között, vezeti az áramot, rétegek közt gyenge másodrendű diszperziós kötés-> elcsúsznak a rétegek ezért lehet vele írn
Title: kristalyracs Author: Keglevich Last modified by: Keglevich Created Date: 11/11/2020 9:31:05 AM Document presentation format: Diavetítés a képernyőre (4:3 oldalarány Kémiai kötések. Kémiai kötések Elsőrendű kötések Másodrendű kötések Kovalens kötés Hidrogén-kötés Ionos kötés Dipólus-dipólus kötés Fémes kötés Diszperziós kötés 80 - 850 kJ / mol 0,8 - 40 kJ / mol Kötési energia: az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kötést felszakít- suk Szerkezet:* A karbonilcsoport erősen poláris, mivel az oxigénatom nagy elektronegativitású a pi-kötés gyengén kötött elektronpárját nagy mértékben magához vonzza. Emiatt a ketonok között erős másodrendű kötések, ún. dipólus-dipólus kölcsönhatás lép fel. 2.3.1.1. Aceton (propán-2-on a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. A kovalens kötés Fogalmi szint egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma
2. Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H 2 - diszperziós kötés, O 2 - diszperziós kötés, SO 2 - dipólus-dipóluskötés, CO 2 - dipólus-dipóluskötés, NH 3 - hidrogén kötés. Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú A hidrogénkötés a legerősebb másodrendű kötés. (Kialakulhat a víz és az ammónia molekulái között.) Minél erősebb a másodrendű kötés, annál inkább közelebb esik az illető anyag halmazállapota a szilárdhoz, és annál nagyobb az illető anyag olvadáspontja és forráspontja
Comenius Másodrendű kémiai kötések vásárlás 21 200 Ft! Olcsó Másodrendűkémiaikötések Tanulói munkalapok árak, akciók. Comenius Másodrendű kémiai kötések vélemények. Oktató tabló, mely részletesen bemutatja a másodrendű kémiai kötéseket. Bemutatás: Az oktató tabló színes képeken keresztül szemlélteto a másodrendű kémiai kötés típusait, és a Ha pedig mindkét atom EN-je nagybb de a különbségük kicsi, akkor kovalens kötés alakul ki, ez általában nemfémes elemekre jellemző. Másodrendű kötések viszont nem atomok között, hanem molekulák között alakul ki. Így az atomok közötti másodrendű kötésekről értelmetlen beszélni Másodrendű kötések. a./ A másodrendű kötés fogalma, kötési energiája, a három másodrendű kötés lényege, milyen tulajdonságú molekulák között alakulnak ki, milyen az egymáshoz viszonyított erősségük? b./ Mi a magyarázata annak, hogy a víz +4 oC-on a legnagyobb sűrűségű
Elsőrendű kötés. A molekulákat tartja össze molekulán belül működnek. Ionos . Fémes . Kovalens. Másodrendű kötés. Molekulák között működnek . Dipólus dipólus kölcsönhatás . Hidrogénkötés. Diszperziós kölcsönhatás . Az első és másodrendű kötéseket a kötő erősség alapján kül. Meg. Kovelens és ion kötés A lánckonformációt a peptidkötések atomjai között kialakuló másodrendű kötések (pl. hidrogénkötések) tartják fenn, melyek a spirális szerkezetben az egymás feletti struktúrákat (α-hélix), a β-redőben az egymás mellé, hullámpapírszerűen rendeződött láncrészeket tartják össze
Ezek a kötőerők mind elsőrendű-, mind másodrendű kötések is lehetnek. Ilyen kötőerő pl. a kovalens kötésű úgynevezett diszulfid-híd: S-S hidak. Ilyen kötés a cisztein aminosav-oldalláncok -SH (tiol) csoportja között alakulhat ki, ha térben egymáshoz megfelelően közel kerülnek 6. A kovalens kötés polaritása és a molekula térbeli alakja példákon keresztül, a kovalens kötés polaritásának következményei. 7. Ionos kötés kialakulása példákkal, ionizációs energia, elektronaffinitás. Egyszerű és összetett ionok példák. 8. Másodrendű kötések bemutatása példákon keresztül. 9. Anyagi halmazok Kísérletek a másodrendű kötések fizikai tulajdonságokat befolyásoló hatásának szemléltetésére (pl. buborékverseny lezárt hosszú kémcsövekben lévő apoláris, poláris, ill. hidrogénkötést is tartalmazó folyadékok megfordításakor, illetve ilyen folyadékokból létrehozott csíkok párolgási versenye) c) Fémes kötés: olyan elsőrendű kémiai kötés, mely az atomtörzs és a delokalizált vegyértékelektronok közötti vonzás. A fémben a részecskék között a kapcsolatot ez a nem lokalizált elektronrendszer teremti meg. Szilárd állapotban fémrácsot alkotnak. En= 0 . Másodrendű kémiai kötések
Általánosságban a másodrendű kötések az elsőrendű kovalens kötésű molekulaláncok között jön létre. Diszperziós (van der Waals-féle) kötés: Apoláris molekulák közt kialakuló gyenge másodrendű intermolekuláris kötés, mely az elektronfelhő pillanatnyi átmeneti torzulásának köszönhetően létrejött gyenge dipóluso Másodrendű kémiai kötések 1. Kémiai kötések fajtái A. Elsőrendű kötések 1. Ionos kötés 2. Fémes kötés 3. Kovalens kötés B. Másodrendű kötések Molekulák között fellépő gyenge kölcsönhatások. 1. Diszperziós kötés: átmeneti dipólusok közötti elektrosztatikus vonzás, leggyengébb másodrendű kötés. Pl. poláris molekulák közti másodrendű kötés. hidrogénkötés. pozitívan polározott H-atom és nemkötő elektronpárral rendelkező N, O vagy F közti másodrendű kötés. elektromos vezetés feltétele. szabadon elmozdulni képes, töltéssel rendelkező részecskék jelenléte Hcl másodrendű kötés. Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki. Vegyi reakciók során, a vegyértékelektronok révén elsőrendű kémiai kötés alakul ki c.) Másodrendű kémiai kötések Intermolekuláris kölcsönhatás, Van der Waals kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés (H-híd-kötés)
Kémiai kötések Elsőrendű kötések Kovalens kötés Ionos kötés Fémes kötés 80 - 850 kJ / mol Másodrendű kötések Hidrogén-kötés Dipólus-dipólus kötés Diszperziós kötés 0,8 - 40 kJ / mol Kötési energia: az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol kötést felszakítsuk halmazukat másodrendű kötés tartja össze. anyagi halmazuk kovalens kötést is tartalmazhat. többségük jól oldódik benzinben. legtöbbjüknek alacsony az olvadáspontja. Melyik sor tartalmazza azokat a tulajdonságokat, amelyek a fémrácsos és ionrácsos anyagokat egyaránt jellemzik 2. másodrendű kötés b, A kötést létesítő elektronpár mindkét elektronját ugyanaz az atom adja. 3. hidrogén(híd)-kötés c, Közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés. 4. datív kötés d, Anyagi halmazok részecskéi, molekulái, ionjai között alakulnak ki. 5. kovalens kötés e, Kialakulása során a.
A másodrendű kötések kö-zül a legerősebb. o Víz különleges viselkedése Dipóluskötés (dipól-dipól kölcsönhatás) o Többé-kevésbé polarizált, azaz (állandó) dipólus-momentummal rendelkező részecskék között fel-lépő irányított kölcsönhatás másodrendű kötés, emiatt az ilyen molekularácsos anyagok rácsenergiája is jóval nagyobb). A molekularácsos anyagok a fémekkel és az atomrácsosokkal ellentétben fizikailag oldhatóak a megfelelő oldószerben. Az oldhatóság a polaritástól függ. A hasonló E) A rácspontokon levő részecskéket másodrendű kémiai kötések tartják össze. 11. Az ionrácsos és molekularácsos anyagokra is jellemző, hogy A) vizes oldatuk minden esetben vezeti az elektromos áramot. B) halmazukat másodrendű kötés tartja össze. C) anyagi halmazuk kovalens kötést is tartalmazhat A másodrendű kötés fajtáját a funkciós csoport határozza meg. 1 p Szerkezeti képletek, funkciós csoporttal 2 p A probléma megoldása: Az észtercsoport kevésbé poláris az oxocsoportnál, mert a benne lévő étercsoport csökkenti a polaritást; dipól-dipól kölcsönhatás 2 másodrendű kémiai kötésekre, valamint oldhatósági jellemzőikre, érti, hogy a moláris tömeg és a molekulák között fellépő másodrendű kötések minősége hogyan befolyásolja az olvadás- és forráspontot, ezeket konkrét példákkal támasztja alá
Milyen másodrendű kötéseket ismerünk? Mi a különbség az első és másodrendű kötések között? Mikor alakulnak ki a másodrendű kötések, és mi a gyakorlati jelentőségük? Anyagi rendszerek. Mit jelent a diffúzió és az ozmózis? Mi a különbség és a hasonlóság közöttük B. halmazukat másodrendű kötés tartja össze. C. anyagi halmazuk kovalens kötést is tartalmazhat. D. többségük jól oldódik benzinben. E. legtöbbjüknek alacsony az olvadáspontja. 18. Melyik sor tartalmazza azokat a tulajdonságokat, amelyek a fémrácsos é Másodrendű kötések és a molekularács Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezetben. A hasonló a hasonlóban oldódik jól elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatáso A kémiai kötés (elsőrendű és másodrendű kötések, polaritás) Molekulák szerkezete, polaritása. A termokémia alapjai (belső energia, entalpia, térfogati munka, Hess tétel) A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozások (képződéshő, reakcióhő, körfolyamatok
Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). A kémiai reakciók a részecskék ismeretében Termokémia Elsőrendű és másodrendű kötések. Az atomok közötti kötések típusai (fémes, ionos, kovalens). Molekulák és összetett ionok összetétele, térszerkezete és polaritása, képlete. A stabilitás fogalmának alkalmazása az atomokkal kapcsolatban (magfizikában, magkémiában). Az atomok nagyságrendje, ürességük felismerése
Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei Könyv: Kémia 9. tankönyv/munkafüzet - Általános kémia - Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné, Tóth Katalin, Dr. Rózsahegyi.
Konstitúciós képlet Moláris tömeg Másodrendű kötés Forráspont (ºC) Oldhatóság vízben Bután -1 Metil-etiléter 8 Propanon 56,5 Propanal 48 20g/100g víz Propanol 97 Etilénglikol 198 Fenol 181,7 8,3g/100g víz A táblázat adatai alapján írd be az egyes anyagokat a grafikon megfelelő vonalaira Könyv: Kémia 9. - Általános kémiai ismeretek - Péntek László, Horváth Balázs, Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Tóth Katalin, Gönczi Anikó, Dr. Rózsahegyi.
